A Kincsem filmről egy lovas szemével
2017. április 02. írta: Cseri Dávid

A Kincsem filmről egy lovas szemével

Kincsem. Fogalom nem csak a magyar, de az egész világ lovas történelmében is. Európa szerte emberek millió szemébe hozott örömkönnyeket egy dicső kor hajnalán, 54 versenyből sosem akadt legyőzője. Ez mindmáig utolérhetetlen eredmény. Éppen ezért ki nevével fémjelzett munkát készít különös odafigyeléssel, tisztelettel és alázattal kell, hogy munkájához hozzáfogjon. Pláne egy eddig sajnos egyedülálló játékfilm tekintetében, mely megtekintése után generációk élhetnek tovább egy a csodalóhoz és társaihoz nem eléggé méltó képpel a szemükben és szívükben. Úgy érzem, e felelősséget nem érezték át kellő képpen a film készítői, így már egy hete, mióta a filmet láttam rengeteg gondolat érlelődött a fejemben.16939197_375290972869892_1898595046706970254_n.jpg

A Kincsem film facebook borítóképe. 

Hosszasan méláztam, hogy leírjam-e gondolataimat, de végül miután egy 96! éves néni is vette a fáradságot és a Kincsem iránti tisztelete jeléül moziba ment és csalódottságát konstatálta felém, ma reggelre elhatároztam, hogy „blog oldalra” vetem gondolataimat, és kiírom magamból lovasként és történelem szerető emberként a filmmel való aggályaimat. Ne tessenek félre érteni, a moziba beülvén tudtam, hogy legnagyobb részt egy fikció vár rám vattacukorral és napszemüveggel, de úgy gondolom a Kincsem és a korszak lovasemberei iránti feltétlen és el nem múló tiszteletem megérdemli e sorokat. Tán megérdemelte volna az ő nevét fémjelző film is a realisztikusabb ábrázolást, amely nem feltétlen lett volna unalmas laikus nézők számára sem. Gondoljunk csak Seabiscuit vagy Secretariat történetének filmes feldolgozásaira.

A következő pontokban szeretném röviden kifejezni kritikáimat, hogy miért is festett egy hamis képet a film a néző számára és utólagos mit sem érő „tanácsaimat is megfogalmaztam”.

1, Úgy gondolom, Blaskovich Ernőt egy teljesen ellentétes személyiségként állította be a film a múlt valóságához képest. Ernő már nem volt gróf, családja az évszázadok során sokat vesztett vagyonából, egy átlagos kúriában élték mindennapjaikat. Ennek ellenére korát megelőző lótenyésztő és mezőgazdász volt, aki végül ismét sokra vitte. Az igaz, hogy mint férfiember kedvelte a hölgyek társaságát, de rendkívül takarékos volt, azonban ha a sors úgy hozta egyszerre bőkezű Úr hírében állt. Egy kezén meg tudta számolni, hány betakarítást hagyott ki birtokán egész élete során, azokat is legkedvesebb társa versenyeinek kedvéért.

2, Kincsemet mint kiváló tenyésztő maga Blaskovich tenyésztette, és saját birtokán Tápiószentmártonban született. (Egyes források szerint a fedeztetés helyén, Kisbéren.) Anyjának vérvonala ez években veszélybe került, így még a csodaló megszületése előtt egy éjjel meg is kísérelték az anyakancát haramiák elrabolni! Később egy kereskedő aztán minden Waternymph-től való csikót felvásárolt a birtokostól, kivéve Kincsemet, amely ló szerencsére nem nyerte el tetszését. (Ez legalább olyan érdekes jelenet lehetett volna, mint az alkudozás.)8699529_752e858c4a98e6f021b7e16c262baf94_wm_1.jpg

„...jó gazda volt és nagyvonalú gavallér. Büszke volt jól karbantartott birtokára, kitűnő gabonájára, legelőire állataira, különösképpen szerette a rózsákat..., mindig takarékos ember maradt. A Reáltanoda utcában épített palotája ma is áll.”

Blaskovich Ernő 1880 körül úrlovas ruhában.

3, Blaskovich Ernő és felmenői is mindenkor jó kapcsolatot ápoltak a császári családdal, ez nem is csoda, hiszen tőlük kapták birtokaikat katonai érdemeikért. A birtokos Ferenc Józseffel is kitűnő viszonyt ápolt. Mindenkori tisztelője és híve volt.

4, A forradalom után majd 30 évvel járunk. Lassan egy évtizede megtörtént a kiegyezés, az ország az utolsó aranykora útjára lépett. Dübörgött a gazdaság, élen állt az egészségügyünk és oktatásunk, annyi vasútvonal épült, mint egész Európában összesen. Jólét köszöntött az országra, azok száma, akik elégedetlenek voltak a kiegyezéssel és egy újabb véres forradalomra vágytak elenyésző volt. Hazánk befogadó, igazi „liberális” mintaállammá vált a szó nemes értelmében, melyben békében és nélkülözés nélkül éltek a nemzetiségek.

5, Ferenc József azon kívül, hogy jó viszonyt ápolt a Blaskovichokkal és nagy tisztelője volt munkásságuknak, Kincsem nagy csodálója is volt, és jószándékkal végigkövette pályafutását. Lószerető ember lévén önzetlen támogatója volt hazánk lótenyésztésének. A császár és király belső köréhez ekkorra már több, akár egykoron a forradalmat is támogató magyar nemes volt, és a dualizmusra hazánk a Monarchiában szinte egyenlő féllé vált az osztrák fél mellett. Gondoljunk csak bele, a császár a háború idején még szinte gyermek volt, aki az anyja parancsait követte. Számos nemzeti nagyságunk újratemetését is engedélyezte Kossuth vagy Rákóczi személyében a későbbiekben. Egy esetleges forradalomtól tartva aligha tett volna effajta engedményeket.

6, Mi sem bizonyítja az előbbi pontot jobban, hogy a magyar és az osztrák versenyrendszer olyan szoros kapcsolatban volt, hogy a Derbyt Bécsben a St. Leger futamát pedig Budapesten rendezték. Persze az egészséges versengés és egymás ugratása mindig is meg volt a két ország lovakat futtató nemesei között. Széchenyinek anno lóversenyzésünk megalapításában bőkezű segítője volt I. Ferenc király, a lóverseny egyesület elnöke pedig József nádor lett. Persze a súrlódások a két nép között ekkor és a dualizmusban is megvoltak, de ekkora ezek száma elenyészővé vált.

7, Azt viszont kötve hiszem, hogy az akkora már egységes Németországban díszpáhollyal fogadták volna Ferenc Józsefet, tekintettel arra, hogy a két ország öt évvel Kincsem tündöklése előtt még véres háborút vívott egymás ellen.

8, A csodaló sikereire teljesedett ki Széchenyi és Wesselényi évtizedes munkássága Kozma Ferenc eredményeivel, Kincsem és Kisbér születésével tetőzve, mely Anglia és Németország szintjére emelte hazánk  lóversenysportját és lótenyésztését. Ez is említést érdemelt volna. Angliával szinte egy szinten lenni lóversenyzésben és lótenyésztésben. Micsoda elképzelhetetlen szavak ma!emil_adam_die_stute_kincsem.jpgA legyőzhetetlen Kincsem Emil Adam angol festő munkáján.

9, Kétlem tehát, hogy Ferenc József Kincsemet az olajos hordó gyújtózsinórjának gondolta volna. Természetesen e nemzetközi sikerek erősítették nemzeti öntudatunkat, de ez nem egy újabb forradalom megszervezésére ösztökélte az embereket, csupán azt erősíthette bennünk, hogy igen is egyenlő fél vagyunk és semmivel sem kevesebb az osztrák fél mellett a Monarchia ekkora már jól működő intézményében! Ismét büszkék lehettünk magyarságunkra, akárcsak az amerikaiak tették a saját példájukon Seabiscuit sikereitől erőt kapva és kilábalva a világválságból. A forradalom sérelmei a múlttá kezdtek válni mindkét fél számára.

10, Igaz a film szemléltette, mekkora lelkesedést váltottak ki az eredmények idehaza, de nem éreztem ezt nemzetközi viszonylatban is. Kincsem rajongótábora jóval túlnyúlt hazánkon, egész Európa az egekig magasztalta. Valóságos márkanévvé vált, még pezsgő is viselte nevét. Számos országban neveztek el róla versenyeket és futamokat, melyeket a mai napig megtartanak, ott is ahol sohasem járt a ló és kísérete. Szobra is számos országban megtalálható. Emléke a versenyekben és leszármazottjaiban a mai napig tovább él, legfőképp Németországban.kincsem_john_sturgess.jpg

11, A zsokék ülése akkoriban még teljesen más volt, és a startgép gondolata sem fogant meg, valamint a lószerszámok is hagynak maguk után némi kívánnivalót.

12, Számos jelenettel ellentétben Kincsem kanca! volt és jóval törékenyebb alkatú rendkívül érzékeny ló.

13, Filmes szempontból is mindenképpen beletettem volna, hogy Kincsem a születésnapján múlt ki, és trénere Hesp Róbert alig egy hónappal élte őt túl. Ennek is hírére járt a nemzetközi sajtó. A sajtósok előtt évtizedekkel akkoriban egyébként számos angol szakember érkezett lovaséletünk megsegítésére, ő mint falkász került az országba egy parasztgazda fiaként.

Kincsem a címlapokon!

kincsem_hesp_trener_es_a_macska.jpg

Egy festményen Kincsem, Hesp és Csalogány.

14, A badeni döntetlenét a zsoké hibája okozta, aki az adomák szerint másnaposan érkezett a versenyre, és vagy 10 lóhossznyi előnyt adott a mezőnynek a startnál. Az újrafutást pedig sokkal többel, mint a filmben, 6 lóhosszal nyerte meg Kincsem. Mindezt annak ellenére, hogy egy pályára beszabadult kóbor kutya is megriasztotta futása közben.

„A kapitális mén és a könnyű kanca közül az egyikre végzetes vereség várt. A vak véletlen is Kincsem ellen esküdik: a futamban a fordulónál, amikor épp otthagyná ellenfelét, egy kutya a ló mellé szegődik. A lovas visszatartja a kancát, hogy az ne boruljon fel a váratlan akadályban. Közben a Henckel-ló jelentős előnyt szerez. A távnál mégis hat hosszal veri Kincsem az ellenfelet. Az orosz nagyhercegnő és férje elszántan rohannak a győztes telivér gondozójához, hogy néhány szál sörényszőrt hazavihessenek emlékbe.”

15, Azt is jobban kihangsúlyoztam volna, hogy e lóversenyek mennyire a társadalmi események és a szórakoztatóipar csúcsát jelentették, minden réteget és korosztályt beleértve. A forgatáson viszont nem sok gyermeket láttam. Ezért is voltak a sikerek ennyire világraszólóak. Mennyivel más volt a lovak utaztatása és azok nehézségei, vagy a start előtti pillanatok, de a zsokék egymás közötti versengései is. Állítólag Kincsem egy későbbi zsokéját a start előtt fél órával váltották le, "bundázás" gyanújával. Valójában csak egy idegen istállófiúval beszélgetett, ez adhatta az okot a gyanúra.

16, Nem lett volna unalmas jelenet, mikor Kincsem legjobb barátját Csalogányt, a Boulogne-sur-Mer-i kikötőben az egész istállószemélyzet kétségbeesetten kereste és a következő futamról való elkésés már a levegőben volt . Az ívó vízre is érzékeny volt, a badeni verseny idején Kincsem már napok óta nem ivott és a kiszáradás határán állt, mikor végül sikerült egy kénye kedvének megfelelő forrást találni.great_match_the_flying_dutchman_and_voltigeur.jpg

J.F Herring "A nagy meccs" korabeli festményén kiválóan látszik a zsokék akkori stílusa.

kincsemfilm2.jpg

A filmbéli zsokék ülése. (fotó Szabó Adrienn)

17 , Az is kitünő táptalaja lett volna a filmnek, hogy a lóversenyben addig hegemóniát tartó angol uraknak micsoda fejtörést és megaláztatást okozott a „hungarian wonder” megjelenése, melynek egy magyar köznemes a tenyésztő tulajdonosa! Volt olyan, hogy az ANGOL! futtatò visszavonta lova startját félve a megalázò vereségtől. Az ebből eredő konfliktusok valóságosabbak lettek volna. Az első berlini versenyén, egyébként nem is indíthatta a versenyen Kincsemet, mert nem volt tagja külföldi lovasegyletnek, így ezt gróf Sztáray János vállalta fel. 

+1, A lovak ha gondolatuk támad nem nyihognak úgy, mint egy Disney mesében. Ezek az effektek még a komolyan vehető jeleneteket is az ellenkezőjévé tették egy lovasember számára.

Nem szeretnék azok táborához tartozni, akik nem tudnak semmit értékelni, csak a kötekedésre való fogást keresik. Az egyik legpozitívabb hozadéka lehet a filmnek, hogy rengeteg gyermek és felnőtt fog a film hatására belekóstolni a lovaséletbe és a Kincsem park látogatottságára nézve is pozitív hatása lesz nagy valószínűséggel. Rengeteg jó és filmes szempontból parádés jelenet és megoldás látható az alkotásban. Végig pörgős, izgalmas és fordulatos volt a kitalált történet. A zsoké, eredetileg Michael Medden karaktere egyszerűen zseniális volt. Legfőképp az első győzelem utáni fordított zászlós jelenettel lopta be magát a szívembe. A kosztümökre való odafigyelésről nem is beszélve pár kisebb hibát, pl a zsokék ruhájától eltekintve. Külön örömmel töltött el, hogy nem a megszokott magyar színészek játsszák a filmet. Mindegyikőjük kiválóan alakított, Petrik Andreába a film végén a nők is beleszerettek. A film rengetegszer emelte meg szívdobbanásaim számát, elfeledtetve aggályaimat. Ettől vált jó és igazán nézhető kalandfilmmé, így kérem bocsássanak meg kritikának aligha nevezhető írásomért, de továbbra is úgy gondolom egy akkora legenda nevével mint Kincsem, a lehető legnagyobb felelősség dolgozni és alkotni, így lovasemberként úgy érzem ezen írást meg kellett tegyem.kincsem_emil_adam.jpgKincsem és első zsokéja Michael Madden szintén Emil Adam festményén.

Soraimat olvasva félreértés ne essek. Higgyék el, mikor a film előkészületeit megtudtam a legboldogabb emberek egyikeként fogadtam, és ma is nagyon örülök, hogy ilyen témához támogatást nyújtott az állam, ami bizakodásra ad okot. Sőt, statisztaként két „szerepben” több forgatási napon is részt vettem a munkák során, így át tudtam érezni mennyi vért és verítéket kíván egy ekkora munka a stábtòl. Másfelől, amiért úgy gondoltam a fentebb említettek mellet, hogy mégiscsak le kell írnom e sorokat az éppen az e témákhoz nyúló filmes próbálkozások ritkasága és megalkotásuk nehézségei. Ezért is gondolom, hogy ezt a Kincsem világraszóló életének emléket állító lehetőséget sokkal inkább meg kell volna becsülni, és méltó emléket állítani legendánk számára. Lehet, hogy nem lesz rá a következő évtizedekben lehetőség. Persze nem is azt szerettem volna az írással mondani, hogy egy dokumentumfilm precizításával kellett volna a forgatòkönyvet megírni. Valahol inkább az arany középùt illett volna ide is. Kincsemnek és „csapatának” minden tagja példaképpé kell váljon nem csak a lovasemberek, de minden magyar számára, melyen még sokat kell dolgoznunk! Mindezen szavak ellenére tiszta szívből bízom a hasonló filmek folytatásában, egy kissé nagyobb alapossággal és átgondoltsággal.10359165_324907_9adfd6f4dbacddefdea69ed9e3f87b20_wm.jpg

Jelenet a filmből. (fotó: Szabó Adrienn)

A bejegyzés trackback címe:

https://cseridavidkonyv.blog.hu/api/trackback/id/tr8912395217

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Osz Apo 2017.04.03. 15:12:57

"Azt viszont kötve hiszem, hogy az akkora már egységes Németországban díszpáhollyal fogadták volna Ferenc Józsefet, tekintettel arra, hogy a két ország öt évvel Kincsem tündöklése előtt még véres háborút vívott egymás ellen."
Nono! A nagypolitika boven megengedo am, 5 ev meg egy orokkevalosag. Ugy emlekszem, nem is olyan reg a torok legiero lelot egy orosz harci gepet, a ketfos szemelyzet Sziriaban ert foldet, meghaltak. Ezzel az orosz-torok kapcsolat egy eleg markans melypontra zuhant. Kb par honapra, aztan valahogy megint sikerult osszeborulni. :)

Mogyoró007 2017.04.03. 15:34:59

Ez szép és jó, de a film nem történelmi, hanem fikció. Ennyi.

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.hu/ 2017.04.03. 15:56:14

Csak az nem hibázik, aki nem dolgozik. + Aki nem dolgozik, ne is egyen! = Aki nem hibázik, ne is egyen!

Amikor a ló vét,
Lezuhan a zsoké,
Veszítünk sok lóvét,
S kedvünk nem túl oké.

Serrin · http://ecigiblog.blog.hu/ 2017.04.03. 16:10:55

Alapvető, hogy ha egy film témájához szakmailag, vagy akár komolyabb hobbiszinten értünk, akkor hatalmas hibákat találunk benne.
Nekem ugyanez, amikor 3 mp alatt feltörnek bármilyen számítógépes rendszert, miközben a "hekker" csak gépel, de mindenféle ablakok tűnnek fel a képernyőn...
Lehetne még említeni az orvosos sorozatokat is, vagy scifiket, amikben a tárgyak az űrben a fizikát meghazudtolva mozognak, stb.

Egyébként évek óta nem nézek magyar filmet, mert vagy nagynemzeti pátoszszal készült, vagy alpári humor van benne.

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.hu/ 2017.04.03. 16:43:21

@Serrin: "Egyébként évek óta nem nézek magyar filmet, mert vagy nagynemzeti pátoszszal készült, vagy alpári humor van benne. "
A "Mindenki"-ben se nemzeti pátosz nem volt, se alpári humor. Azt azért megnézted, nem? ;-)
De a "Liza a rókatündér"-t is tudom ajánlani... :)

Lassabban teeeeé! 2017.04.03. 16:57:36

A blog írójának: ....és még a sz@r is keserű. A Kincsem (film) teljesíti azt, amit ígér: szórakoztat. És ennél nem kell több.

2017.04.03. 17:07:04

@Lassabban teeeeé!: ezzel nem értek egyet, ha valamit megcsinálunk, akkor minimálisan nézzünk már utána. Nem hiszem, hogy a blog írója éveket töltött a fenti adatok összegyüjtésével. Ha a ruhatervező utána tudott nézni, hogy milyen ruhákban jártak akkortájt, akkor meddig tartott volna utánanézni, hogy hogy ültek a lovon, nameg milyen ló volt ? (az külön vicc, hogy cserélgették, hogy csődőr vagy kanca, jelenetenként).
Vicces lenne, ha kapnál egy számológépet, de sok esetben nem jól számolna, az eladó meg megvonná a válát.. dehát számol.
Ha történelmi filmet csinálsz, akkor legalább nézz utána. Az internet korában azért nem olyan bonyolult.

for-avar 2017.04.03. 17:16:38

a film plakátja már meggyőzött hogy ez a film nem lesz jó
A hölgy és az úr ruhája...
egy steampunk farsanagon taán elmegy. De a korban biztos nem. A kor prostituáltjai is hordtak inget még "akkor" is! Ellenben nyakfűzőt a BDSM partikon hordanak. Bőr szalonkabátot a világ nem látott, akkor meg pláne nem volt szalonképes...lévén hogy halászok matrózok esetleg bérkocsisok ruháját képezte a bőr! Bőr bricseszt végig oldalgombosat a vértes lovasok hordtak télen, és csak terepen

Alex Lavour 2017.04.03. 18:18:54

Végre egy film, amit élveztem. Végre valami más, mint amit eddig megszoktunk. A Titanic-ban sokkal több a valótlanság, mint a Kincsemben, mégsem hallottam efféle nyafogást. Akinek nem tetszik, az nézze a "100 százalékig történelem hű" holokauszt filmeket, vagy az Üvegtigrist. A blog szerzője fordítva ül a lovon.

Serrin · http://ecigiblog.blog.hu/ 2017.04.03. 19:13:04

@Frady Endre: Ebből a második film érdekel is, elég jókat olvastam róla.

Nemyra 2017.04.03. 19:41:25

A film megtekintése előtt én is felkészítettem magam, hogy ne szakemberként nézzem, hanem csak a sztori miatt. Viszont voltak olyan figyelmetlenségek, amik azért szemet szúrnak, pl műanyag kengyel, gumis szár (ráadásul közeli felvételen), szintetikus nyereg.... Nem rossz love sztori, de kicsit többet kellett volna adni az igazi Kincsemből.