Lovas legendáink a filmvásznon
2017. szeptember 26. írta: Cseri Dávid

Lovas legendáink a filmvásznon

Bizonyára elsőre (velem együtt) kevesen gondolták volna, hogy számos hazai lovas legendánk köthető valamely hollywood-i sikerfilmhez. A nevük, vagy valamely szorosan hozzájuk kapcsolódó személy reflektorfénybe kerülése mellett, akár ők maguk is tűntek már fel a filmvásznon. Összeállításomban olyan hírhedt műről is írni fogok, mely esetben éppen az adott lovasember említésének hiánya sarkallt e sorok lejegyzésére.2_2.jpg

1, Némethy Bertalan a kamerák kereszttűzében.

Némethy Bertalan, az USA díjugrató sportjának felemelője

Az első filmet csak emlékeztetőül szeretném megemlíteni, ugyanis a „A ló a repülő farokkal” („The Horse with the Flying Tail”) című dokumentumfilmnek már egy külön írást szenteltem  „Némethy Bertalan, mint Oscar díjas Disney hős” címmel. A történet főszereplője Hugh Wiley palomínója Nautical, (melyet nem mellesleg egy farmertől vásároltak) a kivételes ugrótehetsége mellett még egy az átlagtól eltérő tulajdonsággal rendelkezett. Az akadályok felett farkával legyező mozdulatot végzett mintha repülni próbálna, így ezt meglátva a Disney egyik producere lecsapott a lehetőségre, és hónapokig követték a magyar kiválóság által irányított válogatottat. Végül a dráma megérte a Disney-nek ugyanis 1960-ban Larry Lansburgh vehette át a várva várt arany szobrocskát. Magyar szempontból külön érdekesség, hogy a díjat nem más mint a szintén magyar származású Tony Curtis nyújtotta át.1.png

2, Némethy és Larry Lansburgh a forgatások szünetében.

Hazslinszky-Krull Géza, a holland lovassport feltámasztója

A szélmalmok szegélyezte kis országban máig legendák övezik történelmünk egyik legkiválóbb díjlovasát. Nevét még egy 1963-as, „A lipicai mének csodája" című („Miracle of the White Stallion”) amerikai filmben is megemlítették, szintén a Disney stúdió jóvoltából. A főbb szerepeket olyan ünnepelt színészek játszhatták el, mint Robert Taylor, Lili Palmer, Eddie Albert és számos westernfilm sztárja, Douglas Fowley. A történet a Bécsi Spanyol Lovasiskola lipicai lovainak megmentéséről szól a második világháború harcainak borzalmai elől, sokszor a lovak életét előbbre helyezve az emberénél. Végigköveti a háború eseményeit a német megszállástól egészen az amerikaiak megérkeztéig. Szerencsére mindkét oldalon akadtak lószerető segítőkész emberek. A spanyol iskola vezetője az olimpiai díjlovas bronzérmes Alois Podhajsky a végletig harcolt négylábú társaiért, csak úgy mint magyar barátai. A következő párbeszéd zajlott le a műben közte és egy segítőkész német tiszt, Tellheim tábornok között:

„A magyar lovasiskola elmenekült Budapestről, de elfogták őket az oroszok Bécs külvárosában – jelentette ki a tábornok.

-Bécs előtt? – kérdezte Podhajsky.

-Bécs minden bizonnyal el fog esni, talán már el is esett – válaszolta Tellheim.

-És mi történt Hazslinszkyvel és a lovakkal? –kérdezett vissza az ezredes rémülten.

- Ő és az emberei hadifoglyok lettek, egyenruhát viseltek. A lovakat pedig elpusztították.”4.jpg

3,  A Lipicai Mének Csodája című játékfilm plakátja.

A magyar lipicaiakkal ellenben a nemes állatokat végül George Patton amerikai tábornok közbenjárásával mentették meg. A történet legnagyobb része hűen ábrázolja a múltat. A valóságban egyébként éppen Hazslinszky figyelmeztette Podhajsky barátját, az oroszok vártnál gyorsabb előre töréséről. Így elmondhatjuk, hogy a Napóleoni háborúk után a második világégés alatt is honfitársaink segítették ki a sógorok legendás iskoláját szorult helyzetéből.

 

Pettkó-Szandtner Tibor bábolnai ménesparancsnok, a Shagya-arab lófajta megmentője

A nagymesterhez köthető filmekről írva vissza is kanyarodnék az előbb említett „A lipicai mének csodája” című alkotáshoz. Az orosz előrenyomulás és fenyegetés következményeit felismerve a vezérőrnagy Úr az osztrák lipicaiakhoz hasonlóan Bajorországba menekítette legnagyobb kincseit. Sajnos a két ménes sorsa a történelem viharai során végül más sorsa jutott Németországban. George Patton generális lelkiismeretes lovasemberként mindent megtett, hogy a magyar lovak és kísérőik semmiben sem szenvedjenek hiányt. Sajnos az amerikai felsővezetés szemében kegyvesztetté vált Pattont egy olyan ember követte James Owens személyében, aki csupán a saját érdekeit helyezte előtérbe. Így hát a legígéretesebb példányokat hajóra tették és a tengerentúlra szállították jóvátétel gyanánt. Sajnálatos módon a kiválogatásban több magyar katona is segédkezett újdonsült „barátaiknak.”  Az amerikai film természetesen ezt a történelmünkből kitörölhetetlen epizódot elfelejtette megemlíteni, de a képernyőn egy jelenet erejéig láthatjuk Bábolna csodáit. A két yenki tiszt egymás között Európa legszebb arabjaiként emlegette az előttük vágtázó ménest.5_1.jpg

Pettkó-Szandtner Tibor háború utáni sorsának alakulásában is találhatunk filmes kapcsolatot, jó barátja Almásy László, az „angolbeteg” személyében. Afrika kutatóként jó viszonyt ápolt az egyiptomi királyi családdal is, akik a hagyományos egyiptomi arab ménesük vezetésére egy képzett európai lovas szakembert kerestek. A békeszerződések után a ménesparancsnok nem térhetett haza, így örömest elfogadta a világfin keresztül felkínált lehetőséget. A segítőkész kalandorról mintázták a 9 Oscar-díjjal jutalmazott, „Az angol beteg” című (The English Patient) hollywoodi sikerfilm főszereplőjét, akit Ralph Fiennes játszott Colin Firth, Juliette Binoche és Willem Dafoe oldalán.

 

 4, Pettkó-Szandter Tibor és felesége Soós Margit, jótevőjük segítségével már Észak-Afrikában

 

Kállai Pál mesterzsoké

A világ egyik leghíresebb és legeredményesebb zsokéjaként természetesen ő is kapcsolatba került a 20. század legendás amerikai versenylovával, Secretariattal. Pontosabban annak legendás zsokéjával Ron Turcotte-al, aki a „Paripa” („Secretariat”) című sikerfilm fő karaktere volt. A még ma is élő zsokét Otto Thorwarth alakította, a ló idomárját pedig John Malkovich. De miért is lehetett volna megemlíteni a filmben Kállai Pál nevét? Az ő neveltje volt Ron Turcotte a világ egyik legtöbbet emlegetett lovának zsokéja. Két testvérével együtt egy kanadai-francia favágó család sarjaként látta meg a napvilágot. Akár csak mestere, ő is fiatalon nekivágott a világnak és a lóversenysportban próbált szerencsét. Még mielőtt felkérték volna, hogy lovagolja Sercretariat-ot, Kállai Pál említette is neki a ló első versenyein, hogy „de jó lenne, ha rákerülnél Rony”. Most már tudjuk, hogy így is történt, és jópár fejezettel bővültek a történelem könyvek lapjai.6_1.jpg

5, Kállai Pál első tengerentúli versenyén.

Számos lovas legendánk neve nem csak a sporttörténelem fejezeteiben, de mint olvashattuk világhírű filmes alkotásokban is helyet kaphattak. Némethy Bertalan személyében volt, akit milliók láthattak a képernyőn, de Hazslinszky-Krull Géza példájában „csupán” a nevét hallhatták. Persze akadt olyan is, akinek egyik lehetőség sem adatott meg, de történetük ismerői jól tudják, hogy akár helyük is lehetett volna a forgatókönyv fejezeteiben. Számtalan magyar lovas kiválóság életéről lehetne külön-külön is nem csak dokumentum, de akár akció jelenetekkel és fordulatokkal tarkított nagy játékfilmet is forgatni, melyek forgatókönyveinek megírása során az íróknak nem kell a fantáziájukra hagyatkozni, ugyanis bőven megteszi, ha hőseink igaz történetét jegyzik le.

(Cseri Dávid, Lovas Nemzet, 2017, augusztus.)

A bejegyzés trackback címe:

https://cseridavidkonyv.blog.hu/api/trackback/id/tr4312897986

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.