A fajta részletes bemutatása több helyen elérhető ezzel nem kívánom a betűket szaporítani. Használhatóságukat, alkalmazásuk sokféleségét szeretném előtérbe helyezni Önök elé olvasók elé. A nemrégiben hallottam egy gondolatot, ami pontosan így szól:
A nóniusz olyan, mint a szalonna, mindenre jó, de hát ember is köll hozzá.
1, Nóniusz fogat barkácsolás közben.
Jelenleg megállapítható, hogy a különböző tenyésztési irányok nagymértékben fellazították a fajta genetikai összetételét, alapjait. A színre való szelektálás szintén erősen szűkíti a fajta sokszínű genetikáját. A fajta színe jelenleg pej, gesztenyepej és fekete előtérben a feketével. Ezzel szemben a teljesítményre történő szelektálás idején a Debrecen városi törzsménesnél a pej minden színváltozata megtalálható volt emellett a sárga is megengedett volt. Jelenleg ez kizáró ok.
2. Nagy terheket is megmozgatnak.
A tapasztalatok szerint az idegen mének bevonásával a tenyésztésbe csökkent a fajta munkakészsége és nyugodtsága. A haszonegyed előállító keresztezésekhez gondolok itt a sport célú felhasználásra természetesen szükséges a sport vonalú (angol telivér, holsteini, hannoveri, és egyéb) mének bevonására. Inkább az F1 mének tenyésztésbe vétele lehet aggályos. Kiút lehet ebből a rokontenyésztés alkalmazása erős szelekciós nyomást gyakorolva. Emellett biztosítani kell a megfelelő környezeti és takarmányozási feltételeket is. Egy egyértelmű döntés sokat segíthetne a tenyésztők között, hogy a kanca anyag hány százaléka marad a hagyományos tenyésztésben és hány százalék folytat modernizáló tenyésztést. Ugyancsak fontos lenne a kipróbálások felélesztése és az ehhez szükséges pénz pályázat útján történő előteremtése.
3. Magyar cowboy magyar lovon.
Mire képes ez a fajta?
A nóniusz kitartását és erejét az is bizonyítja, hogy a fajtának és a mezőhegyesi törzsménesnek tíz éven át háziversenye volt a Szolnoki Távolsági Verseny, ahol a lovaknak fogatokat húzva 350 km-t 3 nap alatt kellett megtenniük, majd a 4. napon 30 km gyorsasági szakasz következett átlagban 3 perc/km alatt. Nem volt kivétel. Távhajtási fogatversenyeken a többi hazai fajtát megelőzték. A II. világháború után a fajta jelentősége megszűnőben volt. A parasztság előszeretettel alkalmazta igás lóként és ebből a szempontból is érdemes lenne fenntartani a tovább tenyésztést. Más szempontból, mint jó génrezervet igényli a hazai állattenyésztés: a testtömeget, munkakészséget, jóindulatot, ügető mozgást igen jól örökíti. (Ócsag 1995).
4. Egyedül is sok mindenre képes...
A fogatmunkára alkalmas lónak meghatározó a külleme, mentális tulajdonságok, vérmérséklet, kezelhetőség, munkakészség, idomíthatóság, szervezeti szilárdság. Ezekben a pontokban a Nóniusz megfelelőnek mutatkozott ezt igazolja a több éves adatok sora miszerint nagyszámban alkalmazták az Alföldön a parasztság körében, míg a gépek nem szorították háttérbe.
5. ... de jól működik többed magával is.
Véleményem szerint kiemelkedő munkáját ma főleg a kis parcellás gazdaságok, ökológiai gazdaságok, bio- vagy egyéb kertészetek tudnák hasznosítani. Használható lehet még: kapálásra, porhanyításra, stb. Kisebb terhek gyakori megállással járó szállítására is igencsak alkalmas. A ló a már amúgy is a gazdaságban lévő takarmányokból energiát termel, amit aztán jól felhasználva nagyobb hasznot érhetünk el, mint a takarmányt eladva. Csikóik a megfelelő nevelés mellett fedezik az utánpótlást is és eladva biztosítják egy kisebb részét a dolgozó ló takarmány költségeinek.
7. Pont úgy dolgoznak mint elődeik száz éve.
A későbbiekben még a ma már nem gyakorolt kipróbálásról és egyéb fogatoláshoz kapcsolódó témákról szeretnék közölni írásokat.
Hegedűs László, Kunbaracs 2018. 01. 28.
(A fotókat Kovács Zsolt és Lajkó Gergely készítették.)