A NAGYMESTER
A Shagya lovak megmentője
dokumentumfilm
„A Lipicai” című dokumentumfilmmel nemzetközi elismerést aratott ANZSU FILM (Szabados Zsuzsanna és Pintér András) ismét be szeretné bizonyítani, hogy van miért lovas nemzetként emlegetni a magyart. E hatalmas és nagy jelentőségű munkához jómagam is csatlakoztam elsőként a téma felvetésével, akkor még ismeretlenként, de ennek ellenére is lovasbarátian és hatalmas lelkesedéssel fogadták ötletemet. Ezúttal Pettkó-Szandtner Tibor bábolnai ménesparancsnok életútját szeretnénk bemutatni, melynek legjelentősebb esztendeje volt 1932, mikor is Bábolnára helyezték az ottani lófajtánk későbbi megmentőjét.
Az egek Urától csak egyet kérek, hogy ha meghalok, itt temettessem el, egy bábolnai legelőn, hogy még onnan alulról is is hallhassam kedves lovaim patadobogását!
Pettkó-Szandtner Tibor
Mikor az 1930-as évek fogathajtó mérkőzésein a mester pályára hajtott, állva fogadta közönsége Európa szerte. A hagyományos magyar befogási módot könyve mentette meg az utókor számára máig meghatározva a világ e sportjának alakulását. Neve azonban nem csak a fogatsportban cseng jól. Az arab lovak tenyésztésében is mind a mai napig kontinenseket átívelő, látható eredményeket ért el. Napjainkban is nemzetközileg megbecsült lófajta a Bábolnán kitenyésztett Shagya-arab ló. Munkássága nélkül aligha ünnepelhetnének e társainkkal győzelmet oly sok szakág világ és Európa bajnokságainak résztvevői. A második világégés végén az orosz lómészárlások híreire a bábolnai ménes legnagyobb részét a bajor herceg segítségével Németországba tudta menekíteni. Ezzel megmentette az utókor számára e nemes fajtát a teljes pusztulástól. Nagy árat fizetett érte. Az új hatalom hazaárulóként bélyegezte meg e tettéért, és Magyarországra visszatérve a kivégzés várta volna. A mester így Egyiptom földjére kihajózva a Nílus legnagyobb ajándékát, a hagyományos arab lovat segítette vissza a világ lovas vérkeringésébe.
Az „angolbeteg” Almási László közbenjárásának segítségével került új „hazájába”. A fajta tenyésztése hanyatlóban volt, de a Bábolnán végzett következetes munkájával itt is sikert sikerre halmozott, és visszaemelte méltó helyére földünk egyik legmeghatározóbb lovait. Történetében a legnagyobb drámák egyike az, hogy ő általa tenyésztett méneket vásárolt a magyar kormányzat a 60-as években. Azon hazafi munkájának gyümölcseit, aki a háború után soha többé nem léphetett szülőföldjére. Személye jó kedélyű, barátságos, igazi nemesember volt, hazánk báróival épp úgy szót értett, mint az egyszerű, de annál furfangosabb parasztemberekkel. Bármekkora sikereket is ért el, szerénysége és jó modora egész életén át végigkísérte. Két világháborút élt és szolgált végig. Ferenc József és IV. Károly személye iránt épp úgy hűséggel volt, mint a Monarchia utáni feletteseihez. Több királyi dinasztia tagjával is kapcsolatba került. Itália földjének koronás leszármazottai is mély tisztelettel és megbecsüléssel tekintettek személyére.
A fent említett életrajz nemzetközi jelentősége okán is szükségét és jogosultságát érezzük egy méltó emléket állító dokumentumfilm elkészítéséhez a ménesparancsnokról, mely munka már több évtizede várat magára. Életútja minden korosztály számára tanulságos és erőt adó lehet, így akár iskolai oktatófilmként is megállná helyét. A film egy kezdet lehet ahhoz is, hogy a lovas társadalom újra az egységéről és a mindenek feletti összefogásáról legyen messze földön híres, melyben az önzetlenség és lovaskultúránk feltámasztása kerül előtérbe az egyéni érdekek helyett. Egy út kezdete, melynek végére elérhetjük, hogy a jövő bajnokainak példaképei a háború előtti lovas szellemben nevelt hazafiak legyenek. A forgatókönyv a „főhős” életrajza alapján íródott meg. Végig követi pályáját, annak mérföldköveit kiemelve, melynek végeredményeképp a világ egyik leghíresebb ménesparancsoka vált belőle.
Napjainkra egyre kevesebb interjú alany él, akik személyesen is ismerték Pettkó-Szandtner Tibort, de szerencsére legtöbbjükkel fel tudtuk venni, feltehetőleg még időben a kapcsolatot. Mindemellett a rokonságot is megszólaltatnánk, élettörténetének kutatóit, és az arab lótenyésztés kiemelkedő személyiségeit is, valamint a fogathajtó szakág számos kiválóságát. Szerencsére rengeteg korabeli fotó maradt meg az utókor számára. Korabeli felvételek találhatóak a Nemzeti Filmarchívumban és a keszthelyi kocsimúzeum tulajdonában, hajtásairól, díszszemlékről, és a legendás falkavadászatokról is, melyekkel látványosabbá tehető a film. A film főbb helyszínei Bábolnán, szülőföldjén Bazinban (ma Pezinok), Aachen-ben, ahol legnagyobb fogathajtó sikereit érte el, és emlékterem áll a mai napig tiszteletére, a háború utáni első állomásán Svédországban, ahol emlékére kocsimúzeum található, valamint második „Bábolnáján” a kairoi El-Zaahraban lennének felvéve. Az utolsó helyszínek egyike pedig Bajorország lenne, meginterjúvolva a vendéglátó hercegi családot, és sírja gondozóit. A film méltó befejezése Pettkó-Szandtner parancsnok végakaratával teljesülhetne be igazán, mely nem más mint hamvai hazahozatala szeretett Bábolnájára.
Időközben egyenlőre saját erőből, de elkezdtük a forgatást egy riport készítésével. A beszélgetés dr. Boross Marietta etnográfus budai otthonában lett felvéve. Az igazi régi úri világot megtestesítő hölgy a mester utolsó rokona, aki még az élők sorában van és többször is találkozott vele. Önfeledten mesélte el kameránkba milyen érzés volt Pettkó-Szandtner Tibor lovas fogatán ülni, vagy a Bábolnán töltött ifjúkori nyarak önfeledt élményeit. A felvétel különös értéke, hogy nem csak mint családtag, de mint országos hírű etnográfus is értékelte többek között A magyar kocsizás című felbecsülhetetlen értékű munkásságát. A további forgatási helyszínek nagyrésze is tárgyalás alatt áll és megvan a tervezett időpontjuk is. Épp a közelmúltban sikerült felvennem a kapcsolatot a svédországi Marie Aaby-Ericcsonnal, akinek nagyapja látta vendégül filmünk főszereplőjét. A kúria ma apartmanházként és családi gazdaságként üzemel, a nagymester ott hagyott kocsijait és szánját máig nagy becsben őrzik. Az aacheni felvételeket a nyáron megrendezésre kerülő lovasjátékok alatt szeretnénk felvenni, az egyiptomi jeleneteket pedig ezt követően a külföldiek közül. Ezt követően a jeleneteket színészekkel és kaszkadőrökkel felvett bejátszásokkal szeretnénk színesíteni.
Sajnos azonban a forgatások folytatásához a legnagyobb lelkesedés sem tudja pótolni az anyagi forrásokat, amikből majd egy éves elkeseredett próbálkozások után is szűkében állunk. Tisztelettel szeretnénk kérni azokat a lovas és lószerető barátainkat, akik bármilyen segítséggel tudnák támogatni nemes ügyünket, hogy keressenek bizalommal minket. Törekvésünket támogató cégek, szervezetek ajánlásával is nagy szolgálatot tehet e nagyszabású vállalkozásunk számára.
Köszönettel és lovasbaráti üdvözlettel,
Cseri Dávid és az ANZSU FILM
+36209436828
A fotókat Szabados Zsuzsanna készítette dr. Boross Mariettáról.
